Gyakori kérdések az iNaturalist használatához

K: Hogyan viszonyuljunk ahhoz, ha a feltöltő azt állítja, hogy valaki más meghatározta a fajt makromorfológia, mikroszkóp vagy DNS-vonalkód segítségével, de az erre vonatkozó bizonyítékokat nem közölte az iNaturalistban?

V:  A.L. - .. puszta hit alapján nem erősítenék meg határozást. Ha kirakna mellé egy genetikai teszteredményt, azt már elfogadnám.

N.A. - Nekem is van olyan képem, amin kettő pixel a nagy őrgébics és odaírtam hogy higgyétek el.

A.S. - Lehetséges, hogy a hivatkozott szakértő nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében nyilatkozzanak, másrészt semmi akadálya, hogy ő maga részt vegyen az iNaturalist határozási folyamatban.

K: Érdemes-e, és ha igen, milyen megjegyzésekkel érdemes kiegészíteni a képeket és milyen mélységig: rét, vegyes erdő, fenyőerdő, korhadékon, homokon stb?

V: Sz.G. - Minden megfigyelt információ fontos lehet, de különösen szagok, ízek, szubsztrátum, élőhely, szimbionta. Ezeket szövegesen megadhatod a megjegyzés mezőben.

K: Ha nem igazolja vissza a közösség hosszabb időn keresztül az adott találatot, annak mi lehet az oka, s érdemes-e azt törölni idővel? Érdemes-e időnként visszamenni a korábbi találatokhoz a profilunkban, és ahogy gyarapodik a felhasználó tudása, a korábbi találatokat frissíteni, pontosítani, esetleg új tapasztalatok szempontjai tükrében inkább törölni?

V: P.J. - Nem érdemes nagyobb magyarázatot keresni. Az is lehet, éppen nem került senki elé, aki kellően magabiztos lett volna. Nekem vannak olyan feltöltéseim, amiket 2-3 évvel később határoztak, vagy erősítettek meg. Szóval én nem törölnék semmit, hacsak be nem látom, hogy gyenge fotó, nehezen határozható csoport, és azóta arról a területről van határozhatóbb képem azonosnak vélt fajról.

K: Ha egy adott területen barangolunk, érdemes-e ugyanabból a fajból több találatot, fotót is feltölteni, hiszen ha például fülőkéből többre bukkanunk, de mondjuk tintagombából csak egyre, az valamilyen szinten reprezentálja az adott területen a találatok arányait? Vagy sem?

V: K.M. - Én fel szoktam többet tölteni, de ha pl. van 200 rókagomba találatom egy nap, abból max 2-3at töltök fel, és általában akkor sem az egymás mellett lévőket, hanem amik azért kicsit odébb vannak.

T.R. - Én a növények esetében ritkább fajok esetében a megfigyelésekkel igyekszem körbehatárolni az állományt.

L.T. - Én úgy szoktam hogy kigondolok magamnak egy sűrűséget és úgy rakom fel, például kökényből nem rakok fel egy kilométeres útszéli szakaszra 1000 pontot, hanem mondjuk 100-200 méterenként egyet.

K: Érdemes ellenőrizni telefonnal készült kép esetén a helyadatokat, mert előfordulhat, hogy jóval távolabb lévő helyszínt jelöl meg a találat helyeként?

V: Sz.G. - Ez gyártótól, típustól és szoftver verziótól függően változik, de előfordul, ezért mindenképpen érdemes elvégezni az ellenőrzést, korrekciót.

K: Számos fotózásra vonatkozó kérdést kapunk.

V: Ezért is készítettük el gomba fotózási útmutatónkat. Igazán meggyőző fotókat az tud készíteni, aki már jól ismeri az adott fajt, és tudja milyen tulajdonságokat kell a fotóin bemutatni. Ugyanakkor minden előfordulási adat hasznos, a kevésbé jól sikerült képek sem vesznek kárba. 

K: Mi a jobb megoldás, ha nem boldogulunk egy gomba azonosításával: ismeretlen fajként, vagy gombaként töltsük föl?

V: Az iNaturalist etikett szerint nem illik ismeretlenként feltölteni. Annyira menjünk közel a taxonhoz, amennyire tudunk. Például gomba -> bazídiumos gombák -> porhanyósgombafélék.

K: “Ez xy gombafaj első magyarországi előfordulása.” Ezzel a kijelentéssel találkoztam. Mit jelent ez?

V: Azt jelenti, hogy a fajt megtalálták hazánkban és megfigyelésének bizonyítékait közölték. A közlés ez esetben tudományos értelemben vett publikálást jelent, amelynek egyik legfontosabb ismérve a lektorálás vagyis a peer-review.

K: Az iNaturalist megfigyelés tudományos közlésnek számít?

V: Röviden: igen. Amennyiben az iNaturalist nyílt lektorálási (citizen science peer-review) folyamatában a megfigyelés “Tudományos szintű” minősítést ér el. Ezzel ellentétben nem tekinthető tudományos értelemben vett közlésnek, és így nem szolgálhat első előfordulás bizonyítékaként, a közösségi média platformon, blogon, saját honlapon való közlés.

K: Mi az a diverzitás rendszer?

V: Azokat az adatbázisokat, rendszereket, amelyek a biológiai diverzitás megismerését szolgálják, diverzitás rendszereknek nevezzük. Földrajzi értelemben lehetnek globálisak vagy lokálisak, fókusz szempontjából lehetnek univerzálisak, specifikusak, vagy tematikusak, funkcionálisan lehetnek adatgyűjtésre, vagy adathozzáférésre optimalizáltak,hozzáférési szempontból nyíltak vagy zártak. Az iNaturalist egy globális, univerzális, nyílt, adatgyűjtésre optimalizált diverzitás rendszer.