Gombaélőhelyek

Gombaélőhelyek

A szakirodalomban a nagygombák bemutatása, ismertetése során azok élőhelyét rendszerint elnagyoltan, a fapartner, jellemző szubsztrátum megnevezésével, talaj pH tartományra való utalással, ritkábban tengerszint feletti magasság megadásával mutatják be. 

Például 

Oktatási célra ennél lényegesen strukturáltabb, világosan definiált élőhely osztályokra van szükség. Osztályozási rendszerünk kialakítása során szempont volt a terepi használhatóság, valamint átjárhatóság az ÁNÉR és a Natura 2000 élőhely osztályozási rendszerek irányába. Az élőhely osztályok meghatározásában a faji összetétel mellet a környezeti feltételek és hatások is szerepet kaptak.

Gombaélőhely osztályozási rendszer bemutatása előtt azonban ismerkedjünk meg más osztályozási rendszerekkel.

Növénytársulások

Az élőlények (populációi) társulásokat alkotnak. Térben és időben együtt előforduló mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok kapcsolatban állnak, kölcsönösen hatással vannak egymásra. 

Adott térben (termőhelyen) és időben környezeti tényezők hatása érvényesül, amelyek nagymértékben befolyásolják az élőlények életfeltételeit. Az élettelen környezeti tényezők – geológiai, talaj, domborzati, klimatikus – mellett a többi élőlény is befolyásolja az egyes fajok előfordulását, valamint az emberi tevékenységek – használat, szennyezés – is hatással vannak az adott helyen kialakuló életfeltételekre, avagy termőhelyi viszonyokra.

A társulás (életközösség, asszociáció, biocönózis) az egyed feletti (szupraindividuális) szerveződés meghatározó szintje, a cönológia, ökológia, szünfenobiológia, szünbiológia tudományágak vizsgálatának tárgya, amelyek a társulások összetételének leírásán túl azok működésének törvényszerűségeit tárják fel.

Az azonos környezeti feltételekkel, közel állandó faji összetétellel és megjelenéssel bíró társulások térben ismétlődnek, közös jellemzőik kiemelésével absztrakt társulások (asszociációk) definiálhatók, amelyek hierarchikusan csoportokba, rendekbe, osztályokba sorolhatók.

Annak ellenére, hogy az életközösségeket mikroorganizmusok, gombák és állatok is alkotják, az a bevált gyakorlat, hogy a társulásokat az abban résztvevő növényfajok alapján növénytársulásokként azonosítják és nevezik meg. Ennek nyilvánvaló okai a következők: a növények térben és időben sokkal inkább állandóak, mint pl. az állatok vagy gombák (termőtestei), megfigyelésük, azonosításuk könnyebben kivitelezhető, mint pl. a gombáké vagy mikroorganizmusoké, fenti okokból a vegetáció kutatása hosszú hagyományra tekint vissza, sok felkészült művelője van, stb.

Egy vizsgált terület társulás szerinti besorolása, felmérése, térképezése igazodik a szupraindividuális szerveződés szintjéhez, az életközösségek kis léptékű, részletes leírását teszi lehetővé, ugyanakkor összetett, időigényes, nagy szakértelmet igénylő feladat.

Élőhelyek

A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelentőségének és az azt fenyegető tényezők felismerése hozta magával a biodiverzitás felmérésének igényét, szükségességét. Térképezési programok indultak, ezekhez élőhely osztályozási rendszereket dolgoztak ki nemzeti és nemzetközi szinten.

Az élőhely meghatározása más pontból indul, más léptékkel számol és más logikát követ, mint a társulásé.

Az élőhely az a terület, amelyen különböző élőlények osztoznak, és amely az életteret biztosítja számukra. Meghatározásának szempontjai között szerepelnek az azonos környezeti feltételek, faji összetétel és egységes megjelenés, akárcsak a társulás esetén, ugyanakkor más szempontok is. Mint például a kialakulás körülményei, terepi alkalmazhatóság, védett állatfaj igényei, elterjedése. 

Az élőhely jellemzően nagyobb léptékű, egy élőhely több társulásnak adhat otthont. Az élőhely osztályozás olyan nem természetes – pl. városi – területekre is kiterjed, ahol természetes társulások nem találhatók. Az élőhely osztályozási rendszereket nagyobb terület, országrészek, régiók felmérésére, térképezésére használják.

Az élőhely kategóriák kialakításánál törekednek az egyszerűségre, követhetőségre, alkalmazhatóságra.

Az élőhely osztályok kialakításánál gyakran tekintettel vannak az átjárhatóságra, más osztályozási rendszerekkel való összehasonlíthatóságra, megnevezik, hogy az adott élőhely milyen élőhely(ek)nek felel meg egy másik rendszerben.

A legtöbb élőhelyen a növényzet meghatározó, ezért az élőhely definíciójának is meghatározó része.

Élőhely osztályozási rendszerek például a magyarországi ÁNÉR 2011, az Európai Unió által kidolgozott Natura 2000 és az Egyesült Királyságban használatos Phase 1.

„Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR) Magyarország növényzetének és élőhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élőhely-osztályozási rendszer. Az ÁNÉR 2011 bizonyos szempontból összefoglalja a Magyarországon zajló vegetációkutatás eredményeit, és – amennyire jelen ismereteink alapján lehetséges – egységes rendszerben mutatja be hazánk élőhelyeit. Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg (Fekete et al. 1997) a hazai Nemzeti Biodiverzitás-monitorozási Rendszer fejlesztéseként.” Ezt ÁNÉR 2003, ÁNÉR 2007 változatok követték, a ma használatban lévő rendszer az ÁNÉR 2011 címet viseli. Az ÁNÉR 2011 a teljes tájat fedő, koherens rendszer, segítségével az igen változatos vegetációt is viszonylag jól le lehet írni. „Az ÁNÉR 2011 kidolgozásának legfontosabb szempontja, hogy a felhasználók számára minél inkább operatív (a legegyértelműbb, a legkevesebb bizonytalansággal terhelt), az egész országban terepen egységesen jól használható élőhely-osztályozási rendszert hozzunk létre.”

Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve (92/43/EGK) és madárvédelmi irányelve (a 79/409/EGK módosítását követően egységes szerkezetbe foglalt 2009/147/EK) határozza meg azokat a fajokat, illetve élőhelyeket, amelyek közösségi jelentőségűek, amelyek megőrzéséről a tagállamoknak gondoskodniuk kell. Ez alapján történik a Natura 2000 területek kijelölése. Európai szinten 233 természetes élőhelyet definiál a Natura 2000 rendszer, ebből hazánkban 46 fordul elő. A magyarországi élőhelyekről magyar nyelven leírás készült, amely Natura 2000 élőhelyekhez az ÁNÉR 2011 élőhelyek hozzárendelését is elvégzi.

A Phase 1 élőhely-osztályozási rendszert a Nature Conservancy Council (az Egyesült Királyság egyik kormányhivatala volt, utódszervezete a Natural England) dolgozta ki 1990-ben. Ma a 2010-es kiadás van érvényben. Ez az osztályozási rendszer is teljes körű felmérést tesz lehetővé, tartalmazza a városi élőhelyeket is. A rendszer kidolgozói nem csak az élőhelyek leírására koncentráltak, a felmérés végrehajtásához is készült útmutató: a terepi munka megszervezése, a szükséges személyzet és eszközök, kiértékelés, térkép és jelentés összeállítás. A Phase 1 nem csak, mint az összképet színesítő nemzetközi példa került be az élőhely osztályozási rendszerek sorába, azt is érdemes tudni róla, hogy a Brit Mikológiai Társaság 2000 óta működő gomba adatgyűjtő hálózatában ezt használják gombaélőhely határozásra.

A CORINE az Európai Bizottság kezdeményezésére létrehozott környezeti térképezési program. A CORINE által alkalmazott felszínborítási (land cover) kategóriákat műholdas térképezéshez alakították ki.

Gombaélőhelyek

A gombaismereti oktatást élőhely alapokra kívántuk helyezni, nem állt azonban rendelkezésünkre olyan osztályozási rendszer, amely legalábbis tekintettel van a nagygomba előfordulásokra. A különböző rétek, gyepek száma a 30-at meghaladja az ÁNER 2011 rendszerben. Nem tudunk ennyi szignifikánsan eltérő gombavilágú gyep élőhelyet definiálni, vagy, ha tudnánk is, az valószínűleg nem esne egybe a növényzet alapján meghatározott élőhelyekkel, de ha le is küzdenénk ezt az elméleti akadályt, az így kapott rendszer nem volna oktatási célra alkalmazható.

Egy lényegesen egyszerűbb rendszerre volt szükség, amelyből elhagyható élőhelyek számos csoportja, pl. a vízi, az agrár, továbbá rendszerünknek nem kell az egész ország területének lefedésére alkalmasnak lennie – legalábbis egyelőre –, ezért csak a gyakori élőhelyek maradtak.

1. táblázat A Terepi Gombász Képzés oktatási célra kialakított gombaélőhelyek rendszere 2022

A gombaélőhely megnevezések önmagukért beszélnek, nem szorulnak különösebb magyarázatra. Két kivétellel. A „városi parkok, fasorok, ligetek” élőhely jó okkal került be a listába. A városi élőhelyek, városi klíma, városi talajok a tudományos kutatás frontvonalában elhelyezkedő területek, a Szegedi Tudományegyetemen is számos kutatás folyik, illetve zárult eredménnyel ezt a területet érintően.  A gombák városi előfordulása figyelmet érdemel, mint a természet megnyilvánulása mesterséges környezetben.

Az „erdőszél, cserjés” nevű élőhelynek szintén helye van a listában. Két eltérő jellegű élőhely határán gyakran speciális körülmények jönnek létre, amelyek különleges, fajokban gazdag társulások létrejöttének kedveznek. Ennek a tudományos megfigyelésnek tisztelegve vettük fel a listára önálló élőhelyként.

2. táblázat A növénytársulások besorolásának hierarchikus rendszere osztály, rend, csoport szintek a Vörös Könyv (1999) alapján, példa ÁNÉR-2011 és Natura 2000 élőhelyre, valamint gombaélőhelyre (TGK 2022).