Útmutató a gombák fotózásához

Gombákat fotóról határozni nem könnyű, de nem is lehetetlen. Kis körültekintéssel, néhány egyszerű alapszabályt betartva jó minőségű gombafotók készíthetők. Az így készült felvételekkel saját megfigyeléseinket gazdagíthatjuk vagy akár előfordulási adatokat is közölhetünk a közösségi tudomány számára. Ez utóbbi célja a gombadiverzitás felmérésének előmozdítása és a kutatók munkájának elősegítése, ami nem mellékesen a gombákról való tanulást is segíti mindenki számára hozzáférhetően. Egy jól sikerült, szép gombafotó ösztönözheti a gombaismeret mélyítését és felhívhatja a figyelmet a gombákra, mint a természet értékeire.

Az alábbi útmutató, 10 pontban foglalja össze mire érdemes odafigyelni, ha adatközlés céljából szeretnék gombákról felvételt készíteni:

1. Ép, kifejlett, egész termőtestet fotózz!

• Sérült, összetört, szétázott, tönk nélküli,

• fejletlen, földből még ki nem bújt termőtesteket nem érdemes befotózni.

2. Fókuszálj!

• Ügyelj a képélességre, ne mozdulj be fotózás közben.

• Kattintás előtt és után ellenőrizd a kép élességét.

Tipp: Tartsd egyenesen, stabilan a készüléket, támaszd meg. Kattintás előtt nyomj fókuszt a fotózni kívánt képrészletre, így csökkentve az életlenséget.

4. Ne lefelé fényképezz!

• Érdemes a gombák szintjére leereszkedni és oldalról, aluról térhatásban fotózni (talajszintű perspektíva, békaperspektíva)

• A termőrétegről (lemezek, pórusok, tüskék, erek) mindig készüljön felvétel, ehhez aluról vagy oldalnézetben fotózz!

• Apró, kistermetű gombáknál használj makro funkciót!

5. A tönk alakja, mintázata és a tönkbázis is látszódjon a fotón!

• A tönkön találjuk a gallért és a bocskort, ezek jelenléte- hiánya fontos határozóbélyeg például a galócák esetén.

• A tönkbázisok gyakran elszíneződések helyei és a formájuk is árulkodó lehet pl. peremes gumó, micéliumzsinór, répaszerű stb.

• Üreges tönkű fajok esetén metszeti kép készítése is szükséges lehet.

6. Tereprendezés

• A gomba ne legyen takarásban! Ügyelj a tiszta előtérre és háttérre!

• Távolítsd el a belógó fűszálakat, a tönköt kitakaró avarréteget, a kalapra rátapadt leveleket.

7. Mikroszkopikus bélyegek

• Bizonyos fajok (pl. susulykák, pókhálósgombák) esetén spóravizsgálat szükséges a pontos elkülönítéshez. Ilyenkor a mikroszkóp használata elengedhetetlen. A spórák befotózása viszont történhet telefonnal is.

• A spórák formáját, méretét, díszítettségét és a cisztídiumokat rögzítjük a képeken.

8. Fotón nem rögzíthető bélyegek: szagok, ízek

• A gombákat mindig érdemes megszagolni és az érzett szagot a fotó mellé megjegyzésként közölni pl.: retekszag, muskátli szag, fűszeres, büdös stb.

• Az ízek, mint pl. a keserűség szintén irányadó lehet.

• Galambgombák esetén a csípős íz megléte- hiánya fontos határozóbélyeg.

9. Elszíneződések, tejnedvek

• Egyes gombafajokat színreakciókkal különbeztetünk meg egymástól pl. tinóruk (kékül), csiperkék (sárgul, pirul), őzlábak (pirul).

• A tinórukat, csiperkéket kettévágva, a színváltozást kivárva érdemes lefotózni.

• Vegyszerek hatására színt adó gombák (pl.galambgombák) reakcióit szintén érdemes megfotózni vagy megjegyzésként a kép mellett feltüntetni.

• Tejelőgombák esetén a tejnedv színe ad információt.

10. Élőhely, aljzat, növénypartner

• Előnyös, ha a képen megjelenik az élőhely.

• Ha nem, akkor a lelő/ termőhely megadása pl. lomberdő (nyaras, tölgyes), tűlevelű erdő, legelő, erdőszegély szükséges.

• Korhadék, faanyag típusáról jó, ha van információ.

• Mikorrhizás fajok esetén a fapartner közlése előnyös.

• Talajtípus megadása plussz információforrás.